|
A DRÁGA ÉKKÖVEK RÓZSAKOSZORÚJA
A drága ékkövek rózsakoszorúja, valóban szimbolizálja a bölcsesség szépségét, színeit, illatát, így harmóniáját.
A tibeti kargyütpa rend Buddhája, Milarepa egyik leghűségesebb tanítványa, Gampopa (Dagpo Lardzse, Páratlan Orvos), a yoga tanulmányai és gyakorlatai során tett szert arra a tudásra és bölcsességre, amelyet "rózsakoszorúba" fonva tár most elénk.
Maga a yoga olyan lelki folyamat és gyakorlati iskola, amelynek betetőzése a Legfelsőbbel való összekapcsolódást jelenti. Ez egyébként a bhakti-yoga (összekapcsolódás a Legfelsőbb Úrral, az odaadó szolgálaton keresztül) s a benne járatosak a bhakták (hívő), mindig a Legfelső Urat szolgálják. Nos, ilyen bhakta volt a bódhiszattva (lényeg szerint megvilágosodott) szellemi fokozatot elért szerző, Gampopa.
A yoga a buddhizmus életszemléletét, illetve olyan lelki folyamatot jelent, amely a hatha-yogától a bhakti-yogáig a lelki-szellemi fejlődést szolgálja. A yoga útja sokszor életeken át tartó lelki fejlődést, fokozatos benső megvilágosodást jelent.
Igen sok a különféle fokozatot jelölő névvel ellátott yoga irányzat, egy-egy iskola, pl.: karma-yoga, kundalini-yoga, samadhi-yoga. Ezek külső testi gyakorlatok révén benső elmélyüléshez vezetnek.
A bhakti-yoga gyakorlójának, illetve követőjének a végcélja: a nirvána elérése. Ez persze nem könnyű és nem egyszerű, teljes lelki-szellemi odaadást és önfeláldozást követel.
A címként szereplő: "Drága ékkövek rózsakoszorúja" megnevezés onnan eredeztethető, miszerint a képszerűen ábrázolt bódhiszattvák öltözékén gyakran láthatók koszorúszerűen elrendezett drágakövek füzére, amelyek az azt viselő szent bölcsességét vannak hivatva szimbolizálni.
*
Aki eljutott a nehezen elérhető, szépen felépített emberi testhez, a szenvedések egyik oka lenne, ha benne az életet elpazarolná.
Aki eljutott a tiszta és nehezen elérhető, szépen felépített emberi testhez, a szenvedések egyik oka lenne, ha hitetlen és világi érzésekkel halna meg.
Mivel minden lény a rokonunk, ezért bármelyik ellen olyan érzésekkel lenni, melyek sértik, vagy éppen megölik őt, egyik oka a szenvedésnek.
Miután az ifjúság kora a test, a szó és a szellem fejlődését szolgálja, ezért egyik oka a szenvedéseknek, ennek eltékozlása.
Alázattal párosult állandó óvatosság és éberség a feltétele annak, hogy a testet, a szót és a szellemet tisztán tartsuk.
Annak a tévedésnek elkerülése végett, hogy az anyag és jelenség valóság, meg kell ismerni minden dolog valódi természetét.
Gondolj a jóllakottság ártalmas voltára és elégedj meg annyi táplálékkal, amennyire egészséged fenntartásához szükséged van.
Vizsgáld elfogulatlanul minden szekta bölcseinek tanításait.
Kutasd a hasznos orvostudományt, az asztrológiát és az előjelek mélységes művészetét.
Kövesd azt az életrendet és életmódot, mely egészségben tart.
Mellőzd az olyan barátokat, akik szellemed békéjére és fejlődésére ártalmasak.
Kerüld életednek lopás vagy csalás útján való fenntartását.
Saját hibáidat ne rejtegesd, de a másokéról nyíltan ne beszélj.
Szükséges tudni, hogy minden megtévesztő, ami látható.
Tudni kell, hogy az önálló lét nélküli emberi szellem (kivéve az Egyetlen Szellemet) állhatatlan.
Tudni kell, hogy a test és a szó mulandó.
Szükséges tudni, hogy a világi dolgokhoz való ragaszkodás a szellemi haladást aláássa.
Saját országunk és lakásunk elhagyása után is kötetlenséget kellene tapasztalnunk.
Ha majd szellemileg megvilágosodtál, hagyj el minden világi elfoglaltságot.
Ha a legnagyobb célt választottad, hagyj fel minden önzéssel, és szenteld másoknak magadat.
Szellemi tapasztalatokhoz jutva, tarts ki a szemlélődésnél és a benső összeszedettségnél.
Maradj elvonultságban, amíg szellemed a yoga által iskolázott nem lesz.
A gondolatok feletti uralom nehézségeinek ellenére, tarts ki az összeszedettséghez szükséges fáradozásban.
Ha nagyon elfáradsz, tarts ki a gondolatok leállításához, vagy a felettük való uralomhoz szükséges erőfeszítésben.
Tarts ki a szemlélődésben, amíg eléred a samadhi állapot rendíthetetlen szellemi nyugalmát.
A samadhi állapot elérése után tarts ki tartamának meghosszabbítása és tetszésszerinti felidézése mellett.
Nagy vágyak, hatalmas kívánságok támadásainak ellenére tarts ki a felbukkanó kísértések kiirtására irányuló fáradozásban.
Gyenge hit, fejlett értelem fecsegéshez, erős hit, gyenge értelem pedig szűklátókörű dogmatizáláshoz vezet.
Kizárólag földi érvényesülést keres az, aki saját benső adottságait hiányosan ismeri.
Kizárólag földi elgondolások irányítják azt, aki a világi becsvágyát csak részben fojtja el.
Aki világi dolgokban való jártassággal dicsekszik, az az okkult ismeretekben is kérkedhet.
Ha valaki embernek születik, de a szent tanításokat nem veszi figyelembe, olyan, mint aki egy drágakövekben gazdag országból üres kézzel tér vissza.
Aki egy bölcsnek társaságában tudatlan marad, olyan, mint aki egy nagy víz partján szomjan vész.
Aki vallást hirdet, de azt nem gyakorolja, olyan papagájhoz hasonlít, mely egy imát ledarál.
Aki megölt élőlények húsát áldozza az isteneknek, az olyan emberhez hasonló, aki egy anyának a saját gyermeke húsát tálalja.
Aki önös érdekből gyakorol türelmet, olyan, mint az egérre leső macska.
Vak vezet világtalant, ha valaki a tant nem tudja, de tanítja.
Szükséges az erőteljes értelem, hogy a tanítást megérteni és alkalmazni tudja az ember.
A szellemi élet kezdetén szükséges a halál és születés egymásutánjától irtózni.
Szükséges a rendíthetetlen kitartás a gonosz tettek megszüntetésében, a test tisztasága, a gondolatok és a beszéd feletti uralom által.
Szükséges egy olyan filozófia, mely minden tudást felölel.
Szükséges a meditálásnak olyan módja, mely a szellemi összeszedettség erejét bármely tárgyon érvényesíteni tudja.
A halál pillanatában szükséges a legyőzhetetlen hit.
Szükséges olyan szellemi erőknek az elnyerése, melyek képesek a testet, a szót és értelmet isteni őslényegükké átváltoztatni.
A felsőbbrendűség jele: kevélység és irigység hiánya, a sokféle kívánság legyőzése és megelégedés az egyszerűben.
Felsőbbrendűség jele az az életművészet, mely összhangban van az ok és okozat törvényével.
Felsőbbrendűség mástól győzelmet nem irigyelni, de a saját legyőzetést elviselni tudni.
Felsőbbrendű dolog, - gondolatban és cselekedetben, - a tömegtől tartózkodni.
Hiábavaló a csalóka és mulandó testünkre túl nagy gondot fordítani.
Hiábavaló világi javakat szerezni, mert a halálban még a lakásunkat is el kell hagyni.
Hiábavaló a tan hallgatása és szemlélete annak gyakorlása nélkül, és hiábavaló szellemi erőket csak a halál pillanatára gyűjteni.
Hiábavaló a hosszú élet, ha nincs bennünk alázat és tiszteletadás, mert ezek nélkül nincs szellemi fejlődés.
Gyenge értelem számára legalkalmasabb, ha a szellemét egyetlen tárgyra, átlag értelem számára, ha az öntudatát önmagára irányítja, és fejlett értelem számára legalkalmasabb a szellemi nyugalomban való időzés, minden gondolkodástól mentesen.
Gyenge értelem számára legalkalmasabb az a szellemi gyakorlat, ha az életvitelét összhangba hozza az ok és okozat törvényével, az átlag értelem számára, ha minden tárgyat úgy szemlél, mintha álomban vagy mágikus varázslattal előidézettnek látná, a fejlett értelem számára pedig, ha lemondana minden világi vágyról és cselekvésről.
A szellemnek derűs nyugalomra van szüksége.
Szükséges az a ráeszmélés, hogy egyetlen pillanatot sem szabad elfecsérelni.
Tudni kell a gondolatot egyetlen pontra irányítani.
Szükséges, hogy szomjúhozzuk az igazságot.
Legyen a valódi lét az egyetlen menedék, mint kimerült madár számára a hajó árbóca.
Felesleges a megbocsátás annak, aki már a szellemi nyugalom állapotában, a shamadiban időzik.
Értékesebb egy bölcs a világi emberek tömegénél.
Értékesebb a minden gondolatfolyamattól mentes shamadi egyetlen pillanata, mint a gondolatokkal terhelt sangsarai (földi) állapotban való tartós élet.
Értékesebb a Nirvána üdvösségének egyetlen pillanatában örvendezni, mint az érzéki örömök teljességét élvezni.
A megvilágosodás után vágyódó egyetlen élet is értékesebb, mint eonokon keresztül világi törekvéseknek szentelt életek.
Aki a szellem természetfeletti létét megismerte már, annál közömbös, hogy átadja-e magát a szemlélődésnek vagy sem.
Aki a gondolatai felett uralmat nyert, annál közömbös, hogy résztvesz-e az élet örömeiben, vagy sem.
Aki a tanítást megértette, annál közömbös, hogy jó vagy rossz sors éri.
A szent DHARMA (törvény) kegyelmi tényét igazolja, hogy a sangsarában az emberek között élnek hercegek és brahminok, a négy nagy őrző (a négy égi király, kik a gonosz erőkkel szemben védik a világmindenség négy részét) a hat érzékletes paradicsomból való hat hierarchiája a formák világából és négy a forma nélküli világokból.
A szent DHARMA felsőbbrendűségét igazolja az a tény, hogy születnek ebbe a világba arhantok, akik további leszületések szükségességét legyőzték már és a mindentudó buddhák.
A szent DHARMA kegyelmi ténye, hogy a halál utáni szerencsétlen létfokozaton is érvényesíti igazságát.
Azoknak a gyenge irgalmassági cselekedeteknek eredményeként, melyeket az emberi világban teljesítettünk, a boldogság pillanatait érezhetjük.
A szent DHARMA kegyelmét bizonyítja az a tény, hogy olyan emberek, kiket gonosz karmájuk haláluk után szinte örök szenvedésre ítélt volna, miután megtértek, elérték a Nirvánát
- - -
UTÓSZÓ
Ezeket a kivonatosan közölt szabályokat DAGPO-LARDZSE, MILAREPA közvetlen követője állította össze a XII. század közepén.
Dagpo-Lardzse 1077-ben született Tibetben, mint a Srong-Tsan-Gampo király újratestesülése, aki 650-ben halt meg. Dagpo-Lardzse "GAMPOPA a nagy guru" néven is gyakran szerepelt.
Ezt a művét a következő utasítással látta el:
Kérem a hívők későbbi nemzedékeit és mindazokat, akik emlékemet tisztelik, olvassák a "Drága ékkövek rózsakoszorúját". Az eredmény ugyanaz lesz, mintha az életben találkoztak volna velem.
Árasszon ez a könyv isteni erényeket és bizonyuljon jó előjelnek.
MANGALAM!
Legyen áldás rajta!
+ + +
Kuklis Kálmán
|
