|
A szellemek világa
Részlet Allan Kardec: Szellemek könyve című munkájából
A szellemek eredete és természete
Hogyan értelmezhetjük a szellemeket?
„Azt mondhatjuk, hogy a szellemek a teremtés értelmes lényei. Ők népesítik be az anyagi világon kívül eső mindenséget.”
Megjegyzés. Szellem alatt itt a test nélkül való lények egyéniségét értjük, nem pedig az egyetemes értelmes elemet.
Volt-e kezdetük a szellemeknek, vagy mint Isten öröktől fogva megvoltak-e?
„Ha nem lett volna kezdetük a szellemeknek, akkor Istennel egyenlők volnának, holott ők az ö teremtményei és az ő akaratának vannak alárendelve.
Tagadhatatlan, hogy Isten öröktől fogva megvolt, de hogy hogyan és mikor teremtett bennünket, arról mi mit sem tudunk. Mondhatnád, hogy mi kezdet nélkül valók vagyunk, ha azt érted alatta, hogy Istennek — mivel örökkévaló — szünet nélkül kellett teremtenie. Megmondtam azonban, hogy azt, hogy mikor és miképpen teremtett mindegyikünket, senki sem tudja; a titok épen ebben rejlik.”
Mondhatjuk-e hogy a szellemek az értelmi elemből alakultak, amint az élettelen testek az anyagi elemből?
„Úgy van. A szellemek az értelmi elemből alakultak ki egyénekké, amint a testek az anyagi elemből; csupán az időszakát és a keletkezési módját nem ismerjük ennek az alakulásnak.”
Állandóan teremt-e Isten szellemeket, vagy csak az idők kezdetén teremtett?
„Állandóan teremt Isten szellemeket, vagyis sohasem szűnt meg teremteni.”
Maguktól keletkeznek-e a szellemek, vagy egymástól származnak-e?
„Isten őket is épen úgy akarata által teremti, mint minden más teremtését. Ismétlem azonban, hogy az eredetük titok.”
Helyes-e, ha azt mondjuk, hogy a szellemek anyag nélkül valók?
„Hogyan lehessen tökéletlen nyelv segítségével olyan dolgot megérttetnünk, amelynek a kifejezéséhez hiányzanak a kellő szavak? Képes-e a vak a fényt megérteni? …
Azért nevezzük anyag nélkül valóknak a szellemeket, mert lényegük eltér mindattól, amit mi „anyag” néven ismerünk. Vakokból álló népnek nem lehetnének a fénynek és hatásának kifejezésére való szavai. A vakon született azt hiszi, hogy hallás, szaglás, ízlés és tapintás útján mindent felismerhet, és nem érti azokat a fogalmakat, melyeket csupán hiányzó szerve útján szerezhetne meg.
Mi is ilyen vakok vagyunk az ember fölött, álló lények lényegével szemben. Másképp nem értelmezhetjük őket, mint tökéletlen hasonlatok útján, vagy a képzelet megerőltetésével.
Külön világot képeznek-e a szellemek?
„Igen, a szellemek világát alkotják, azaz a test nélkül való értelmiségek világát.”
Melyik a főbb, a szellemvilág-e, vagy a testi világ?
„A szellemvilág a főbb, az mindent megelőzött és mindent túlél.”
Megszabott helyet foglalnak-e el a térségben a szellemek?
„Szellemek mindenütt vannak, és a végtelen térségeket, vég nélkül betöltik. Körülöttetek is állandóan vannak szellemek, akik megfigyelnek titeket és anélkül, hogy tudnátok, hatnak reátok; mert a szellemek oly természetű erők, melyeket Isten az ő gondviselő akaratának végrehajtására eszközül használ fel. Mindén szellem azonban nem juthat el mindenhova, mert a kevésbé előre haladottak előtt vannak tiltott térségek is.”
A szellemek alakja és mindenütt való jelenléte
Van-e a szellemeknek valami megszabott állandó alakjuk?
„Szerintetek nincs, szerintünk azonban van. Ha úgy tetszik nektek, légies lángnak, fénynek vagy szikrának mondhatjuk.”
Van-e valamiféle színe annak a lángnak, vagy szikrának?
„Előttetek a homályostól egészen a rubin fényűig váltakozó, a szellem tisztasága szerint.” A géniuszokat rendesen úgy ábrázolják, hogy láng vagy csillag van a homlokukon. Ez a szellemek lényeges természetére emlékeztető kép, melyet azért helyeznek el a fejen, mivel ott van az értelem székhelye.
Kell-e a szellemeknek valamennyi idő ahhoz, hogy a térséget bejárják?
„Kell, de oly rövid az, mint a gondolat.”
Nem maga a Lélek-e a gondolat, amit továbbítunk?
„A lélek mindenütt ott van, ahol a gondolat, mert a lélek a gondolkozó. A gondolat tulajdonság.”
Tudja-e a helyét változtató szellem, hogy milyen nagy utat tett meg?
„... A szellem egészen jól tudhatja, mekkora utat tett meg és viszont el is enyészhet számára a távolság; ez akaratától és többé-kevésbé tisztult természetétől függ.”
Akadályt képez-e az anyag a szellem számára?
„Nem képez akadályt. A szellem mindenen keresztülhatol, mert őt a levegő, föld, víz, sőt a tűz is átereszti.”
Képes-e a szellem mindenhol jelen lenni, vagyis szétosztódhat-e egy és ugyanaz a szellem, avagy lehetséges-e neki egyszerre több helyen lennie?
„Széjjel nem osztódhat egy és ugyanaz a szellem, hanem mindegyik különböző irányokba kisugárzó központot képez; és ezért látszik úgy, mintha a szellem egyszerre több helyen lenne. Látod a napot, mely szintén csak egy és mégis egész környezetét beragyogja; sugarai pedig messze elhatolnak és a nap mégsem osztódik széjjel.”
Egyenlően tündöklik-e minden szellem?
„Dehogy tündöklik egyformán. A szellem ragyogása tisztasági fokozatától függ.” Minden szellem egy-egy oszthatatlan egység, de gondolatát mindegyik eljuttathatja többfelé, anélkül, hogy azért önmagát széjjel osztaná. Csakis ily értelemben vehetjük a szellemeknek mindenütt való jelenlétét. Ilyen a szikra, melynek fénye messze elhat és a láthatárnak minden pontjáról észrevehető. Ilyen az ember is, aki anélkül, hogy helyéből kimozdulna, rendeleteket osztogathat, jeleket és mozgásokat adhat át különböző helyeken.
A szellemburok (periszprit)
Fedetlen-e a szorosabb értelemben vett szellem, vagy beburkolja-e valamely anyag, amint némelyek állítják?
„A szellemnek részedre ködszerűnek látszó, de részünkre még elég durva anyag burkolata van; de azért eléggé ködszerű, hogy a levegőben fele-melkedhessék, és oda mehessen, ahová akar.” Amint a gyümölcs csiráját a csiraburok (perisperma) környezi, úgy környezi a szorosabb értelemben vett szellemet is az a burok, melyet a hasonlatosság kedvéért szellemburoknak, vagyis periszpritnek nevezünk.
Honnan veszi a szellem azt a félig anyagi burkot?
„Minden világnak az egyetemes fluidjából. Épen azért nem minden világon egyenlő az a burok. A szellem ép úgy ölt magára más-más burkot, amint egyik világból a másikba lép, mint ahogyan ti szoktátok egyik ruhátokat a másikkal felváltani.”
Eszerint tehát durvább periszpritet öltenek a felsőbb világokban lakó szellemek is, amikor hozzánk jönnek?
„Mondtuk már, hogy a ti anyagotokból kell magukra ölteniük.”
Szokott-e a szellemnek félig anyagi burka határozott alakú és észrevehető is lenni?
„Szokott határozott alakja lenni, ez pedig egészen a szellem tetszésétől függ. így mutatkozik nektek néha akár álomban, akár éber állapotban is látható, sőt meg is tapintható alakban.”
Egyenlők-e a szellemek, vagy léteznek-e közöttük bizonyos fokozatok?
„Bizonyos rendekbe tartoznak a szerint, milyen fejlődési fokozatokon mentek már keresztül.”
Közreadta: Tolnai György
A szellemek eredete és természete
Hogyan értelmezhetjük a szellemeket?
„Azt mondhatjuk, hogy a szellemek a teremtés értelmes lényei. Ők népesítik be az anyagi világon kívül eső mindenséget.”
Megjegyzés. Szellem alatt itt a test nélkül való lények egyéniségét értjük, nem pedig az egyetemes értelmes elemet.
Volt-e kezdetük a szellemeknek, vagy mint Isten öröktől fogva megvoltak-e?
„Ha nem lett volna kezdetük a szellemeknek, akkor Istennel egyenlők volnának, holott ők az ö teremtményei és az ő akaratának vannak alárendelve.
Tagadhatatlan, hogy Isten öröktől fogva megvolt, de hogy hogyan és mikor teremtett bennünket, arról mi mit sem tudunk. Mondhatnád, hogy mi kezdet nélkül valók vagyunk, ha azt érted alatta, hogy Istennek — mivel örökkévaló — szünet nélkül kellett teremtenie. Megmondtam azonban, hogy azt, hogy mikor és miképpen teremtett mindegyikünket, senki sem tudja; a titok épen ebben rejlik.”
Mondhatjuk-e hogy a szellemek az értelmi elemből alakultak, amint az élettelen testek az anyagi elemből?
„Úgy van. A szellemek az értelmi elemből alakultak ki egyénekké, amint a testek az anyagi elemből; csupán az időszakát és a keletkezési módját nem ismerjük ennek az alakulásnak.”
Állandóan teremt-e Isten szellemeket, vagy csak az idők kezdetén teremtett?
„Állandóan teremt Isten szellemeket, vagyis sohasem szűnt meg teremteni.”
Maguktól keletkeznek-e a szellemek, vagy egymástól származnak-e?
„Isten őket is épen úgy akarata által teremti, mint minden más teremtését. Ismétlem azonban, hogy az eredetük titok.”
Helyes-e, ha azt mondjuk, hogy a szellemek anyag nélkül valók?
„Hogyan lehessen tökéletlen nyelv segítségével olyan dolgot megérttetnünk, amelynek a kifejezéséhez hiányzanak a kellő szavak? Képes-e a vak a fényt megérteni? …
Azért nevezzük anyag nélkül valóknak a szellemeket, mert lényegük eltér mindattól, amit mi „anyag” néven ismerünk. Vakokból álló népnek nem lehetnének a fénynek és hatásának kifejezésére való szavai. A vakon született azt hiszi, hogy hallás, szaglás, ízlés és tapintás útján mindent felismerhet, és nem érti azokat a fogalmakat, melyeket csupán hiányzó szerve útján szerezhetne meg.
Mi is ilyen vakok vagyunk az ember fölött, álló lények lényegével szemben. Másképp nem értelmezhetjük őket, mint tökéletlen hasonlatok útján, vagy a képzelet megerőltetésével.
Külön világot képeznek-e a szellemek?
„Igen, a szellemek világát alkotják, azaz a test nélkül való értelmiségek világát.”
Melyik a főbb, a szellemvilág-e, vagy a testi világ?
„A szellemvilág a főbb, az mindent megelőzött és mindent túlél.”
Megszabott helyet foglalnak-e el a térségben a szellemek?
„Szellemek mindenütt vannak, és a végtelen térségeket, vég nélkül betöltik. Körülöttetek is állandóan vannak szellemek, akik megfigyelnek titeket és anélkül, hogy tudnátok, hatnak reátok; mert a szellemek oly természetű erők, melyeket Isten az ő gondviselő akaratának végrehajtására eszközül használ fel. Mindén szellem azonban nem juthat el mindenhova, mert a kevésbé előre haladottak előtt vannak tiltott térségek is.”
A szellemek alakja és mindenütt való jelenléte
Van-e a szellemeknek valami megszabott állandó alakjuk?
„Szerintetek nincs, szerintünk azonban van. Ha úgy tetszik nektek, légies lángnak, fénynek vagy szikrának mondhatjuk.”
Van-e valamiféle színe annak a lángnak, vagy szikrának?
„Előttetek a homályostól egészen a rubin fényűig váltakozó, a szellem tisztasága szerint.” A géniuszokat rendesen úgy ábrázolják, hogy láng vagy csillag van a homlokukon. Ez a szellemek lényeges természetére emlékeztető kép, melyet azért helyeznek el a fejen, mivel ott van az értelem székhelye.
Kell-e a szellemeknek valamennyi idő ahhoz, hogy a térséget bejárják?
„Kell, de oly rövid az, mint a gondolat.”
Nem maga a Lélek-e a gondolat, amit továbbítunk?
„A lélek mindenütt ott van, ahol a gondolat, mert a lélek a gondolkozó. A gondolat tulajdonság.”
Tudja-e a helyét változtató szellem, hogy milyen nagy utat tett meg?
„... A szellem egészen jól tudhatja, mekkora utat tett meg és viszont el is enyészhet számára a távolság; ez akaratától és többé-kevésbé tisztult természetétől függ.”
Akadályt képez-e az anyag a szellem számára?
„Nem képez akadályt. A szellem mindenen keresztülhatol, mert őt a levegő, föld, víz, sőt a tűz is átereszti.”
Képes-e a szellem mindenhol jelen lenni, vagyis szétosztódhat-e egy és ugyanaz a szellem, avagy lehetséges-e neki egyszerre több helyen lennie?
„Széjjel nem osztódhat egy és ugyanaz a szellem, hanem mindegyik különböző irányokba kisugárzó központot képez; és ezért látszik úgy, mintha a szellem egyszerre több helyen lenne. Látod a napot, mely szintén csak egy és mégis egész környezetét beragyogja; sugarai pedig messze elhatolnak és a nap mégsem osztódik széjjel.”
Egyenlően tündöklik-e minden szellem?
„Dehogy tündöklik egyformán. A szellem ragyogása tisztasági fokozatától függ.” Minden szellem egy-egy oszthatatlan egység, de gondolatát mindegyik eljuttathatja többfelé, anélkül, hogy azért önmagát széjjel osztaná. Csakis ily értelemben vehetjük a szellemeknek mindenütt való jelenlétét. Ilyen a szikra, melynek fénye messze elhat és a láthatárnak minden pontjáról észrevehető. Ilyen az ember is, aki anélkül, hogy helyéből kimozdulna, rendeleteket osztogathat, jeleket és mozgásokat adhat át különböző helyeken.
A szellemburok (periszprit)
Fedetlen-e a szorosabb értelemben vett szellem, vagy beburkolja-e valamely anyag, amint némelyek állítják?
„A szellemnek részedre ködszerűnek látszó, de részünkre még elég durva anyag burkolata van; de azért eléggé ködszerű, hogy a levegőben fele-melkedhessék, és oda mehessen, ahová akar.” Amint a gyümölcs csiráját a csiraburok (perisperma) környezi, úgy környezi a szorosabb értelemben vett szellemet is az a burok, melyet a hasonlatosság kedvéért szellemburoknak, vagyis periszpritnek nevezünk.
Honnan veszi a szellem azt a félig anyagi burkot?
„Minden világnak az egyetemes fluidjából. Épen azért nem minden világon egyenlő az a burok. A szellem ép úgy ölt magára más-más burkot, amint egyik világból a másikba lép, mint ahogyan ti szoktátok egyik ruhátokat a másikkal felváltani.”
Eszerint tehát durvább periszpritet öltenek a felsőbb világokban lakó szellemek is, amikor hozzánk jönnek?
„Mondtuk már, hogy a ti anyagotokból kell magukra ölteniük.”
Szokott-e a szellemnek félig anyagi burka határozott alakú és észrevehető is lenni?
„Szokott határozott alakja lenni, ez pedig egészen a szellem tetszésétől függ. így mutatkozik nektek néha akár álomban, akár éber állapotban is látható, sőt meg is tapintható alakban.”
Egyenlők-e a szellemek, vagy léteznek-e közöttük bizonyos fokozatok?
„Bizonyos rendekbe tartoznak a szerint, milyen fejlődési fokozatokon mentek már keresztül.”
Közreadta: Tolnai György
.........
|
