|
EMBERI ÉS SZELLEMI IGAZSÁGOK
"Névtelen Szellem" közleménye
A félig emberi, félig lelki igazságok, a dogmák, bizonyos ideig jók a gyenge lelkeknek, azonban amikor a nap felkel, a hold és a csillagok fényének el kell tűnnie. Bizonyos ideig kellenek az ilyen igazságok, bizonyos ideig kellenek az írott törvények, a szigorú, elhatároló korlátok, amelyek a csapongó emberi lelkeket mégis csak a törvényes mederben tartják össze.
Azonban, amikor az emberi lélek már nem a körülötte lévő dolgokra figyel, nem azokba kapcsolódik bele, hanem a felülről valókat keresi és várja, akkor ezeknek a korlátoknak le kell dőlniük; és mint ahogyan a mágnes vonzza a vasszilánkokat, úgy a lelkeknek a felsőbbrendű erőknek kell magukat átengedniük, hogy azok vezessék őket, amerre a legfelsőbb Hatalom jónak látja őket irányítani.
Ilyenkor már a korlátoknak semmi hivatásuk nincs tovább s ezeknek önmaguktól kell megsemmisülniük, mert az emberi léleknek meg kell telnie azzal a felülről való igazsággal, amely igazság vezeti, hordozza és megbizonyosítja azok felől a dolgok felől, amelyeket eddig csak hitt. Ezekkel a magasabbrendű igazságokkal megtöltve az emberi lélek nem kereshet többé sem jobbra, sem balra, hanem egész határozottan a felülről jövő fénysugárhoz tapadva úgy kell azt követnie, mint ahogy a vasreszelék követi a mágnes vonzását. Ekkor pedig már a korlát útban áll. Hiszen a korláton felül kell emelkednie a léleknek, mert önmagában kell felismernie az irányt, önmagában kell bizonyosságot nyernie az igazságról.
*
Aki mint ember, ennek az új eszmeáramlatnak, a spiritizmus eszméjének hordozójává válik, annak úgy kell megállania, mint a főpapnak; azokért a lelkekért jót kell állania, akik őt körülveszik, az igazsággal meg kell töltődnie, mert az felelős az Isten előtt, valamint felelőssége van azokkal a szellemekkel szemben is, akikkel a csoport összeköttetést tart fenn. Azért aki ilyenre váIlalkozik, annak erősnek kell lennie a hitben és a szeretetben, és nagyon erősnek kell lennie az alázatosságban, hogy mindent, ami felülről jön, elfogadhasson és kiáraszthasson azokra, akik mellette és körülötte vannak, és mindent, ami alatta, mellette és körülötte van, felvegyen, és úgy álljon a helyén, mint a hullámtörő, amelyen szétmorzsolódnak és megsemmisülnek a hullámok, hogy oda ne emelkedhessék az alacsonyabból, az emberiből, a kicsinyesből semmi.
Az ilyen lelkek olyanok, mint a sötétlő vizek tömegeinek - ami alatt embertömegeket, szellemrajokat értek - felvetett habjai, akiket az eszmék felfelé korbácsolnak, mint ahogyan a szelek a tengert hol egyik, hol másik oldalról hozzák háborgásba, és abban a háborgásban a felszínre jutott cseppek megtörnek, fehérekké válnak és így hullanak vissza a tömeghez. Ezek a fehér habokká vált cseppek, ha a nappal érintkezésbe jutnak, veszítenek abból a súlyból, ami őket ismét visszavonzaná a víztömeghez; mert a nap ereje felszívja, felemeli, párává változtatja őket, hogy felhőkként hordozzák tovább a szelek, hogy elvezessék messze, ismeretlen tájakra, hogy ott áldásként hulljanak alá, Isten akaratából a földre.
Ez csak egy képlet, amelyben azonban a lelketek nagyszerű hivatását szemlélhetitek. Isten kegyelmének napja rátok süt a háborgásban, és kiemel benneteket az átlagból, a homályosság óceánjából, és felhőkként helyez az égre, amelyeket ismeretlen erők hordoznak. Az élet ereje, az élet hivatása ezek az ismeretlen erők; az Isten akaratából sugárzó hatalom ez, a bennetek megvalósuló isteni akarat, a ti életeteknek emléke, a cselekedeteiteknek, hiteteknek, szereteteteknek megvalósult, megtisztult alakja, amely áldásként viszi, hordozza a ti további életeteket, és ahol az Úr jónak látja, ott állít ismét munkába, oda küld benneteket; nem azért, hogy megpróbáltatásokat szenvedjetek, nem azért, hogy büntessen benneteket, nem azért, hogy emlékezzék a ti gyarlóságaitokra, amelyeket mint emberek a földön s testetekhez tartozó láncokként hordoztatok, hanem azért, hogy az Ő bennetek megvalósult akarata és kegyelme áldássá változtassa a ti elmúlt életeiteket, és megáldja vele azokat a részeket is, amelyeknek arra szükségük lesz.
Ti tehettek, cselekedhettek a hatókörötökön belül az Ő akarata szerint olyan dolgokat, amelyekről nektek most, mint földi embereknek sejtelmetek sincs. Véghez vihet veletek az Úr olyan nagy dolgokat, amelyekre még csak gondolni sem mertek; nem azért, mert mint emberek valaminek képzelitek magatokat; nem az fog titeket feIemelni, sem az, hogy talán az értelmetekkel kiváltok az átlagból, hanem az, hogy megértettétek az Úr akaratát és engedelmeskedtek Neki. Ez emel ki titeket, ez válik áldássá úgy ebben a földi életetekben, mint az eljövendőben. Ez lesz, ami titeket égi ruhába öltöztet, és felhőként helyez az égboltozatra, amelyen keresztül a nap sugarai megtörve hullnak alá a sötét földre.
Igen, akik engedelmeskednek az Ő akaratának, azokon a lelkeken az Ő isteni akarata, gondolata, áldása, kegyelme keresztülhatolva keresi a módot és alkalmat, hogy a tőle elfordult ember-lelkekkel kapcsolódást hozhasson létre, és az Ő kegyelmét továbbáraszthassa a sötétbe, a legjobban elfordult emberszellemek közé is.
A spiritisztáknak, a szellemekkel foglalkozóknak ez a hivatásuk, hogy az általuk megértett igazság mindig tovább- és továbbhatolhasson a sötétségbe.
Azért nektek nem szabad az egyszer hallott igazságokat lepecsételnetek és nem szabad azt mondanotok: nincs tovább. A ti elfordultságotokban - amelyet a lelketek már hosszú-hosszú ideje valósággá tett, annyira, hogy az a ti természetetekben törvénnyé vált - mikor a világosság első sugaraival találkoztok, nem mondhatjátok, hogy nincs tovább, nem mondhatjátok, hogy most már megtaláltátok a végcélt, a végigazságot.
Amikor ráléptek az Isten útjára és belátjátok, hogy csak ezen haladhattok tovább, akkor Isten megmutatja nektek azt a legszükségesebb, a hozzátok legközelebb eső igazságot, amelyet értelmetekkel és természetetekkel fel tudtok fogni, magatokévá tudtok tenni, amely a lelketekbe felszívódhat. De az Isten kegyelme lépésről lépésre vezet azután is benneteket tovább, hogy minden lépésnél ismét új igazságokkal, az Ő kegyelmének és szeretetének ajándékaival találkozhassatok; hogy mindezeken keresztül mindjobban megismerhessétek Őt, a nagy Ajándékozót, a szeretet Istenét; hogy a szívetekben igazán kiépülhessen az Ő iránta való szeretet; hogy amikor felkiáltotok a lelketekben: "Atyám, Istenem!": az ne csak szó legyen, hanem a szívetek bensejében egy titkos benső öröm rezdüljön meg, valahányszor Őhozzá szólhattok.
* * *
Forrás:
EVANGÉLIUMI SPIRITIZMUS III. kötet.
A "NÉVTELEN SZELLEM" TANÍTÁSAI ESZTER MÉDIUM ÚTJÁN
Kiadja: A Szellemi Búvárok Pesti Egylete - Budapest, 1936.
|
